Tudástár

Amikor két zseni ugyanazon a napon születik – a Bosch és a Richter örökség

UNIside | 2024-09-21
Idén szeptemberben újra megrendezik az Innovátorok Napját. A két nagy cég – a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. – a kiválóságok és a fejlesztések támogatását helyezi a középpontba. Az innovációra való törekvés azonban nem új irány a vállalatok életében: ez már bevett szokás náluk, hiszen alapítóik is ezen az úton jártak.

Két vállalat – két zseni, a fejlesztés úttörői

A Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. alapítói és névadói nem csupán egy korszakban éltek, de – tizenegy év különbséggel – ugyanazon a napon, szeptember 23-án születtek. Robert Bosch és Richter Gedeon életükkel és innovációikkal jobbá tették a világot.

Nézzük, miket köszönhetünk nekik!

Robert Bosch, az autóipari legenda

Robertnek tizenegy testvére volt, így már fiatal korától egyértelművé vált: ha ki akar tűnni, valami különlegeset kell tennie. Reáltanulmányokat folytatott a szülővárosához közeli Ulmban, majd különböző cégeknél dolgozott, hogy bővítse ismereteit. Ezt követően egy évig katonai szolgálatot teljesített. 1883-84-ben egy szemesztert a stuttgarti politechnikumban tanult a kor egyik elismert kiválóságától. 1884. május 24-én, 22 évesen az Amerikai Egyesült Államok felé hajózott, hogy Thomas Edison, majd Sigmund Bergmann mellett dolgozzon mérnökként. Nem sokkal később visszatért a tengerentúlról, 1885-ben Londonban, a Siemens műveknél helyezkedett el.

Fotó: bosch.hu

A mágneses gyújtásnak köszönhette az áttörést

A külföldön megszerzett tudást hazájában, Németországban szerette volna kamatoztatni, így hazatért, hogy elindítsa saját vállalkozását. A stuttgarti helyszínen működő Finommechanikai és Elektrotechnikai Műhely az alapítás utáni években majdnem csődbe ment, ám az 1897-es év elhozta az áttörést. Ekkor egy ügyfél kérésére továbbfejlesztették az addig használt gyújtóberendezéseiket, és létrejött a mágneses gyújtás, amelynek köszönhetően igazi világcéggé váltak.

Bosch és cége ezzel a termékkel Európa elsőszámú gyártójává és beszállítójává vált. A hatalmas sikernek köszönhetően a cég a globális termelést is megkezdte. 1912-ben már az USA-ban is volt gyáruk, ekkor pedig már ők szállítottak Dél-Afrikába, Ausztráliába, Argentínába és Kínába egyaránt.

Mivel ebben az időszakban az autók egyre gyorsabbá és egyre elterjedtebbekké váltak, Robert Bosch is azon dolgozott, hogy egyre jobbá, egyre „felhasználóbarátabbá” tegye a járműveket. Neki köszönhetjük, hogy a kocsikon elkezdték a fényszórók, az elektromos világítás használatát. Akkoriban ezt egyszerűen Bosch-világításnak hívták.

A világháború után visszatért a termelés és a fejlesztés igénye. Bosch ekkor az automata ablaktörlő, a duda és az elemmel működő gyújtás (járműindítás) kényelmét adta az embereknek. A sikertörténetet még nagyon hosszan lehetne folytatni. A cég honlapján bővebb információ érhető el az alapító-feltalálóról.

A Bosch-családban, mondhatni, öröklődött a kiválóság – Robert unokaöccse, Carl a kémia terén végzett munkáját ugyanis Nobel-díjjal ismerték el 1931-ben.

Richter Gedeon, a világhírű magyar gyógyszerész

Az ecsédi születésű Richter Gedeon földbirtokos gabonakereskedők családjába született 1872. szeptember 23-án. Szüleit korán elvesztette, nagyszülei nevelték fel. 1895-ben kapta meg gyógyszerészeti oklevelét, amelyet kétéves kötelező gyakorlati képzés követett. Német kortársához hasonlóan ő is külföldön mélyítette el tudását, s tudott meg többet a gyógyszergyártásról.

1901-ben ő is hazatért, örökségét felhasználva megvásárolta a Sas Gyógyszertárat, amely ma is a vállalat tulajdonában van. Itt saját organoterápiás készítményeit (pl. a vérnyomást növelő mellékvesehormon-kivonat, más néven adrenalin is ezek közé tartozik) is árulta. A termék olyan népszerű volt, hogy Richter számára lehetővé tette a nemzetközi terjeszkedést.

1906-ban megvásárolta Budapesten a kőbányai Cserkesz utca 63. szám alatti telket és megalapította Magyarország első gyógyszergyárát. Ezt a sikert hamar, 1912-ben követte a saját fejlesztésű Kalmopyrin.

Fotó: gedeonrichter.com

Az első világháború idején kialakult igényeket a Hyperol nevű fertőtlenítőtablettával elégítette ki. A termék az alapfelszerelés része volt. 1926-ban az inzulin üzemszerű termelése hazánkban elsőként Richter gyárában indult el. A Hormogland termékcsalád kifejlesztéséért a kutatót a barcelonai nemzetközi kiállításon is díjazták, 1929-re pedig mintegy száz külképviseleti helyen volt jelen a vállalat.

Az 1939-43-as időszak a gyár fejlődésének egyik legdinamikusabb korszaka volt, de a háború kitörése alapvetően változtatta meg a vállalat életét. A zsidótörvények és a polgári jogegyenlőségek állami szintű felrúgásának hatására Richter Gedeon lemondott az igazgatóság elnöki tisztéről, de vezérigazgatói minőségében megmaradt, 1941-ig tovább dolgozhatott. Később mentesítették a zsidótörvények hatálya alól. 1944. december végén egy nyilas osztag sokadmagával elhurcolta és a Dunába lőtte.

Munkássága meghatározó, sok találmányát ma is használják a gyógyszeriparban.

Zsenik nyomában

Ők ketten, Robert Bosch és Richter Gedeon, inspirációt jelentenek a ma és a jövő generációi számára egyaránt. A két neves újító előtt tisztelegve, örökségüket tovább építve a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. hagyományteremtő módon egy olyan rendezvényt hozott létre 2023-ban, mely az innováció ünnepévé kíván válni.

Ennek megfelelően 2024. szeptember 23-án is izgalmas programokkal készülnek azok számára, akik lépést szeretnének tartani a ma és a holnap kihívásaival és megoldásaival. A meghívott előadók mellett a két cég képviselői beszámolnak közös kutatásaik eredményéről is.

Az Innovátorok Napja részletes programjáról cikkünkben olvashatsz, ha pedig kíváncsi vagy, a Bosch csoport hazai és adriai régióért felelős vezetője, Szászi István szerint miért fontos ez a rendezvény, ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe!