Tehetséges és úttörő matematikusokkal hazánk sem szűkölködik. Akkor mi lehet az oka annak, hogy egyetlen tudósunk sem kapott még Nobel-díjat ezen a területen? A beugratós kérdésre igazán egyszerű a válasz: mert nem létezik matematikai Nobel-díj. Alfred Nobel mostohán bánt ezzel a tudományos ágazattal, ám a magyar matematikusok így is kiemelkedő eredményeket értek el nemzetközi szinten. Azonban ez nem volt mindig így.
Magyarország ezeréves történelme során sokáig a kultúra tudományos ágaiban kevésbé járt élen, mint a művészetekben. I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond vagy Mátyás király egyetemalapítási kísérletei csak néhány évig vagy évtizedig voltak életképesek. A korabeli értelmiség kénytelen volt külföldi egyetemeken tanulni. Ha vissza is tértek hazájukba, akkor sem találtak megfelelő lehetőséget munkájukhoz. Az európai természettudományok és a matematika fellendülésének időszaka a 16-18. századra esett. Hazánkban is csak ezután jelentek meg igazán nagynevű matematikusok. Az igazi fordulatot a magyarországi matematika történetében a Bolyaiak jelentették a 19. században.
A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. A dicső jelzőket hosszan lehetne sorolni. Valóságos csodagyerekként tartották számon, a szintén híres matematikus Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa volt. A bécsi katonai akadémián kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. A hadseregben a legjobb matematikus volt, kiválóan hegedült és nagyszerűen vívott.
Bolyai János: A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus (Fotó: Bolyai Intézet)
1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
Ráadásul a Bolyai által megalkotott geometriát használta fel maga Einstein is, a híres relativitáselmélete megalkotásakor.
Bolyai János zeneelméleti és filozófiai munkássága is figyelemre méltó. Hadmérnökként pedig többek közt részt vett a temesvári erőd korszerűsítésének tervezési munkálataiban is.
A világhírű tudós a gimnáziumban még nem jeleskedett matematikából, nem is ilyen pályán tervezett továbbtanulni. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán kezdte, majd átiratkozott az irodalmi és filozófiai szakra. Kedvenc filozófia professzora azt ajánlotta, hogy későbbi sikeres alkotótevékenysége érdekében még tanuljon matematikát és fizikát. Így továbbtanult a budapesti egyetemen, ahol a fizikában Eötvös Loránd, a matematikában Fejér Lipót matematikus előadásait hallgatta.
Pólya György később a zürichi műszaki egyetem tanára, majd az amerikai Stanford egyetem professzora lett. Miután nyugdíjba ment, még 90 évesen is megtartotta az előadásait.
Ő volt a matematikaoktatás megreformálásának egyik ösztönzője és a heurisztika kidolgozója. A Pólya–Szegő-példatár az analízis egyik fontos kötete lett. Leghíresebb művét, a Gondolkodás iskoláját pedig 16 nyelvre fordították le.
Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított. Családjánál rendszeresen vendégeskedett a korábban említett Fejér Lipót matematikaprofesszor. Neumann később a Budapesti Tudományegyetem matematika szakán tanult, majd a Zürichi Műszaki Egyetemen vegyészmérnök diplomát szerzett.
Neumann Jánost a Financial Times 1999-ben a 20. század emberének is megválasztotta. (Fotó: njszt.hu)
Amerikában azután a Princetoni Egyetem professzora lett és a matematikának csaknem minden részterületével behatóan foglalkozott. Eredményeit szinte azonnal alkalmazni tudták a fizika egyes területein. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével szerzett hírnevet. Ezek az alapelvek minden ma működő számítógépnek az alapját jelentik akkor is, ha a mai számítógépek külsejüket és belsejüket tekintve nem is hasonlítanak a híres Neumann-géphez. Ennek ellenére a gépek működésének matematikai alapjai pontosan ugyanazok, amelyeket a legendás magyar matematikus mintegy nyolc évtizede, a II. világháború idején lefektetett.
Neumann János jelentős munkái közé tartozik az atombomba kifejlesztéséről híres Manhattan terv, a halmazelmélet és az említett Neumann-elvek. Továbbá a játékelmélet kidolgozásában nagy szerepe volt a Neumann–Morgenstern féle hasznosság-függvénynek is.
A Financial Times 1999-ben a 20. század emberének is megválasztotta, miután egy új világ alapjait fektette le a kvantummechanika matematikai alapjainak tisztázásával.
Párhuzamosan járt a Pázmány Péter Tudományegyetemre és a Budapesti Műszaki Egyetemre, mivel így a legjobb professzorokat hallgathatta. Olyan kiemelkedő matematikusok oktatták, mint a már említett Fejér Lipót, valamint Kürschák József és Kőnig Dénes.
Erdős kutatási területe átfogta a számelméletet, a kombinatorikát, a halmazelméletet, a valószínűségszámítást, a topológiát, a komplex és valós függvénytant, a polinomelméletet és a Fourier-sorok elméletét. Sőt analízissel és valószínűségszámítással is foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában alkotott. Több mint 1400(!) könyvet és cikket írt, ennek az egyharmadát egyedül, a többit társszerzőként, jellemzően más matematikusokkal.
Rényi Alfréd: „Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni” (Fotó: 123rf)
Erdős Pál Wolf- és Kossuth-díjas, valamint Állami Díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa volt. Az MTA által kioszott, korábbi Matematikai Díjat a tiszteletére átnevezték Erdős Pál-díjra. Ezt a kitüntetést a 40 évnél fiatalabb kiváló matematikusoknak ítélik oda évente.
Életében ő volt a kombinatorika kutatásának és alkalmazásának talán legnagyobb egyénisége.
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult Fejér Lipót tanítványaként, később a második világháború után a szegedi egyetemen doktorált Riesz Frigyesnél.
Kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a valószínűségszámítási iskola megteremtője volt. A matematikában a kombinatorika, a gráfelmélet területén is szép eredményeket ért el. A valószínűségszámítás és információelmélet mellett elsősorban a számelmélet problémái érdekelték. Tudománynépszerűsítő munkássága is példaértékű. Egyik híres mondása volt, hogy:
Rényi Alfréd debreceni professzorként kezdte, majd az Eötvös Egyetem valószínűségszámítási tanszékét is vezette. Az MTA Alkalmazott Matematikai Intézetének első igazgatója lett, később róla nevezték el az intézetet Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetnek. Tiszteletére létrehozták a Rényi-díjat is, amelyet az intézet kutatóinak nemzetközileg is kiemelkedő matematikai teljesítményének elismeréseként adják át.
