A magyar innovációs ökoszisztéma hosszútávú erősítésében kulcsfontosságú a vállalkozói és kutatói utánpótlás biztosítása. Magyarországon jelenleg 1 millió főre nagyjából 6500 kutató-fejlesztő jut, míg a vezető európai országok esetében ez a szám 9-10 ezer. Hogy 2030-ra hazánk is megközelíthesse ezt az arányt, fontos felkelteni az általános és középiskolás diákok érdeklődését is a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt. Míg ma minden 3. hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat, célunk, hogy 2030-ra elérjük, hogy ez már minden 2. hallgatóra igaz legyen.
Kutatás-fejlesztési ráfordítások szektor szerint. (Forrás KSH / NIÜ)
Ezt ösztönzi a Selye János diáklaborhálózat programja, amely az általános és középiskolás korosztály számára teremt lehetőséget arra, hogy iskolaidőn kívül foglalkozzanak a legmodernebb eszközökkel felszerelt laborokban különböző kísérletekkel. Már ebben az életkorban érdemes felkelteni az érdeklődést a természettudományos és műszaki tudományok iránt, hiszen leggyakrabban ezen területeken születnek a nemzetközileg is versenyképes termékinnovációk, illetve reményeink szerint ebből a közegből kerülnek majd ki azok a startup alapítók is, akik képesek piacra vinni az újításokat.
Kulcsfontosságú a fiatalok érdeklődésének felkeltése. (Fotó: NIÜ)
Emellett a NIÜ arra is törekszik, hogy minél több piacképes, innovatív vállalkozás legyen Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél nagyobb számban legyenek olyan fiatalok, akik nyitottak innovatív vállalkozások elindítására, és fel vannak vértezve azon készségekkel és kompetenciákkal, amelyek egy vállalkozás sikerre viteléhez szükségesek.
Ezen cél eléréshez kulcsfontosságú a fiatalok érdeklődésének felkeltése, illetve már egyetemi tanulmányaik során a szükséges tudás megszerzése, melyhez a Hungarian Startup University Program (HSUP) nyújt támogatást. A program egy szabadon választható, e-learning alapú egyetemi tárgy, melynek két féléve során a hallgatóknak lehetősége nyílik a vállalkozói életpálya megismerésére, valamint a vállalkozás indításhoz szükséges készségek és ismeretek elsajátítására.
A programban részt vevő csapatok közül többnek sikerült komoly eredményeket elérnie. (Fotó: NIÜ)
Az elmúlt 4 évben országszerte 32 egyetemen és egy civil szervezetnél, közel 15 ezer hallgató vett részt a programban, melynek első félévében e-learning tananyagok segítségével, betekintést nyerhetnek az innováció menedzsment és a startupok világába. Ezt követően a második félév során az elméleti modulok teljesítése mellett, a hallgatók egy része lehetőséget kap projekt csapatok kialakítására, és ösztöndíj támogatás mellett egy innovatív vállalkozási ötlet kidolgozására. A program a Demo Day rendezvénnyel zárul, ahol a legígéretesebb csapatok befektetők előtt is bemutatják projektjüket, illetve csapattagonként további 1-1 millió forintos ösztöndíjban részesülnek.
A Demo Day-en a legígéretesebb csapatok befektetők előtt is bemutatják projektjüket. (Fotó: NIÜ)
A programban részt vevő csapatok közül többnek sikerült komoly eredményeket elérnie. A HoloSapiens az orvos- és egészségtudományi, egyetemi hallgatók számára interaktív, az emberi anatómiát 3D-ben bemutató alkalmazást, a Refilamer a 3D nyomtatáshoz használatos alapanyag, a filament előállítására szolgáló berendezést készített. A NitroGreen startup organikus nitrogénpótló készítményt gyárt öko- és biogazdaságok, egészségtudatos kiskertek számára, a PetWiseCare pedig segít a háziállattartóknak kedvenceik felügyeletében.
A friss arculatot kapott HSUP a jövő tanévtől megújul: angol nyelvű lesz a kurzus, teljesen megújul és modern formát kap a tananyag, illetve elindul a korábban részt vett csapatokat tömörítő és tovább segítő Alumni program is.
A NIÜ az edukáció mellett a tudásmegosztást, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés erősítését is fontosnak tartja. Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program egyetemi-vállalati együttműködéseket és hatékony technológia transzfer folyamatokat ösztönző célkitűzéseivel összhangban két projektet koordinál az ügynökség: az egyik a Technology Transfer Company (TTC), a másik pedig a Science Park projekt.
Hazai viszonylatban az elmúlt évtizedben számos program és támogatás ösztönözte a technológia- és tudástranszfer egyetemi kereteinek a kialakítását és működésük finanszírozását. Nemzetközi gyakorlatokat megvizsgálva a technológia transzfer folyamatokat segítő struktúra alapeleme egy egyetemi tulajdonú vállalkozás lehet, amely piaci igényekhez igazodva az intézményben létrejövő tudás hasznosításért felel, mintegy hidat képezve a vállalatok és az egyetem között.
A TTC-k létrehozásához és 3 évig (2024-2026) történő működtetéséhez szükséges költségek fedezése érdekében az állam a 2023-ban 500 millió forint forrást biztosított 5 olyan egyetemnek (Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem), amelyek részt vesznek ebben a pilot projektben. A NIÜ a TTC-k tervezését nemzetközi jógyakorlatokra és hazai tapasztalatokra alapozott útmutatóval, keretrendszerrel segítette. Az egyes egyetemekkel közösen alakították ki a koncepciókat, amely mentén a cégek létrejöttek, továbbá részt vettek az ügynökség Tudáshasznosítási igazgatóságának kollégái a TTC-k stratégiai tervezésében is. Az egyetemek így a TTC projekt megvalósítása alatt állandó szakmai támogatást kapnak a NIÜ-től, mind belsős, mind külsős tanácsadó kollégáktól (a teljesség igénye nélkül: szellemi tulajdon kezelési, jogi, szervezetfejlesztési kérdésekben).
A NIÜ az edukáció mellett a tudásmegosztást, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés erősítését is fontosnak tartja. (Fotó: NIÜ)
A NIÜ különböző szolgáltatásokkal segíti a TTC-k működését, rendszeres és proaktív kapcsolatban áll az egyetemek és a cégek munkatársaival. Az ügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri a külföldi jó példákat, nemzetközileg elismert szaktekintélyeket, menedzsereket hoz el Magyarországra. A megszerzett tudást a hazai projekt keretében szerzett tapasztalatokkal együtt megoszt a többi hazai egyetemmel és kutatóintézetekkel is, hogy a kézzelfogható sikerek kiemelésén keresztül az összes kapcsolódó intézménynél ösztönözze és segítse a tudás- és technológia transzfer folyamatok TTC modellben történő elterjedését.
Az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének nemzetközi szinten széles körben alkalmazott eszközei a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park), amelyek célja a tudományos eredmények hatékonyabb gazdasági hasznosítása és az innováció felgyorsítása az által, hogy fizikailag is egy térben hozza össze az egyetemeket és vállalkozásokat, ösztönözve ezzel egymás igényeinek és folyamatainak jobb megismerését és a hosszú távú, szoros együttműködések kialakulását. A Science Parkok ezáltal segítik a hazai KKV-k és nagyvállalatok, az induló (startup) vállalkozások és a hasznosító vállalkozások (spin-off-ok) növekedését a jövőbemutató technológiai területeken, illetve tudásmegosztásban, innovációban és együttműködésben gazdag környezet teremtenek az egyetemek, kutatóintézetek, high-tech cégek, ipari vállalkozások és az induló vállalkozások kombinációjával.
2023-ban 6 felsőoktatási intézmény (Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem) kapott 500 millió forint támogatást Tudományos és Innovációs Park szakmai koncepciójának kialakításához. A projekt koordinációját szintén a NIÜ végzi: szakmailag támogatja a Science Park fejlesztési koncepciók kidolgozását. Fejlesztési útmutatót tett közzé az ügynökség, amely tartalmazza a szakmai koncepció kidolgozása során az egyetemek által szem előtt tartandó, részben nemzetközi jógyakorlatokból átemelt szempontokat. A 2024. május 2-án a Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett Tudományos és Innovációs Címpályázat elveinek érvényesülését is az ügynökség támogatja, operatív szinten egyeztetve rendszeresen a tervezett parkok paramétereit az intézményekkel.
A Science Parkok esetében fontos lépés volt a közelmúltban, hogy a NIÜ csatlakozott a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségéhez (IASP). Az ügynökség tagsága az IASP-ben azért is kiemelten fontos, mert a szövetségben összegyűjtött tapasztalatoknak, adatoknak és élő kapcsolatoknak hála az ügynökség sokkal hatékonyabban tudja segíteni a magyar egyetemek Science Park-koncepcióinak elkészítését és a megvalósításuk folyamatát.
Együttműködési megállapodást kötött a NIÜ a Tudományos Parkok és Innovációs Területek Nemzetközi Szövetségével. (Fotó: NIÜ)
További információk: https://niu.hu/
(X)
