Az UNI 2023 című kiadványba készült interjúban szóba kerül többek között, milyen munkalehetőségekkel számolhat manapság egy bölcsész.
A beszélgetésből kiderül, hogy Bartus Dávid a legfiatalabb dékán az ország legrégebbi karán. Így nem csoda, hogy jelen van a közösségi médiában. Mint fogalmaz: „Próbálok azokon a csatornákon kommunikálni a tanulókkal, amelyeket ténylegesen használnak. Illetve a korom miatt lehet, hogy könnyebben megtaláljuk a közös hangot a diákokkal.”
Bartus Dávid a legfiatalabb dékán az ország legrégebbi karán (Fotó: Uniside)
A Bölcsészettudományi Kar legnépszerűbb szakjai közül a dékán példaként az anglisztikát és a kommunikációt említette, de az utóbbi négy-öt évben a távol-keleti szakok népszerűsége is óriásit nőtt, köztük a koreai, a japán és a kínai. Tradicionálisan sokan választják a történelem szakot, illetve továbbra is kedvelt a magyar és a többi nyelvszak, de régészetet tanulni is sokan mennek az ELTE-re. A szabad bölcsészet terület szintén népszerű, mert onnan a hallgatók tovább tudnak specializálódni például esztétikára, művészettörténetre vagy filozófiára. De az ELTE BTK-n a kis szakok is stabil lábakon állnak: mindenhol van elég jelentkező.
Bartus Dávid a kar fő jellemzőivel kapcsolatban egyrészt a tradíciót emelte ki, „hiszen mi vagyunk a legrégebben működő kar az egész országban”. Másrészt a sokszínűséget, „mivel a képzési palettánk óriási: több mint száz alap- és mesterszakos képzésünk van. Mind ezek mögött pedig egy hatalmas kutatási bázis áll. Rengeteg hazai és nemzetközi együttműködésben zajló kutatási projektünk van, amelyek sokat segítenek abban, hogy az oktatásba a legfrissebb tudományos eredményeket is be tudjuk vinni. A hallgatók pedig ezekben a projektekben akár már alapszakosként is részt vehetnek. A nyelvi képzéseink ugyancsak kiemelkedők: az oktatási intézmények között, ha a tanulható nyelvek számát nézzük, mi vagyunk a másodikak a világon”.
Az interjúból az is kiderül, hogy korábban a tradicionális képzésekre koncentrált a BTK, de az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy reagáljanak a piaci változásokra, és olyan tudást adjanak át, amely a munkaerőpiacon kifejezetten hasznos. Az összes szakot igyekeznek modernizálni, épp azért, hogy a hallgatók minél jobban megállják a helyüket a munkaerőpiacon.
„Eleve szeretném elhessegetni azt a tévhitet, amely szerint a bölcsészek képtelenek állást találni maguknak. Gyakorlatilag nincs bölcsész-munkanélküliség. Épphogy azt látjuk, rengeteg tanulót már az alapszakos képzés után felszív a munkaerőpiac, hisz a hallgatóink már a tanulmányaik elején kifejezetten jó kompetenciákat szereznek. Sok cég azért keresi a bölcsészeket, mert ők olyan látásmódot, gondolkodásmódot, szövegértési, beszéd- és problémamegoldási készségeket sajátítanak el, amelyeket jó néhány területen lehet használni. Egyre több céggel és külső szervezettel indítunk együttműködést. A partnereink között szerepel egyebek mellett a Microsoft és az OTP”.
A Bartus Dávid dékánnal készült interjú teljes egészében az UNI 2023 kiadványban olvasható, a kiadvány az UNIside-on is megrendelhető.
