Free

Gigászi mennyiségű maskarás búcsúztatja a telet – indul a busójárás

Magyar Krisztina | 2023-02-09
Egy hét múlva, február 16-21. között rendezik meg az idei busójárást, amely egy világszerte ismert tavaszköszöntő hagyomány Mohácson. A rendezvényre több mint százezer látogatót várnak 2200 maskarással és 70 busócsoporttal. A népszerű programról minden évben sokat hallunk, de tudjuk, hogy honnan ered valójában?

A busójárás a farsang egyik leghíresebb, nemzetközi szinten is ismert hungarikuma. Első magyarországi elemként 2009 óta már UNESCO szellemi örökségének számít, a programot hagyományosan minden évben Mohácson rendezik meg. 

A hivatalos közlemény szerint idén rekordszámú, 2200 maskarás és 70 busócsoport vesz részt a népszokáson, ahol 15 helyszínen kétszáz programmal készülnek a szervezők. A szombati és vasárnapi napokra 40-45 ezer érdeklődőt várnak.

 

Mire lehet számítani?

Az ünnepélyre évről évre egyre több műsorral készülnek a mohácsiak, főleg folklór műsorokkal, néptáncosokkal, busócsoportok bemutatóival, táncházakkal, ételkóstolókkal és gyerekprogramokkal. A busójárás

leglátványosabb programeleme a farsangvasárnapi felvonulás,

amikor a busók csónakkal kelnek át  a Dunán. Felvonulnak a belvárosban, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak, és hatalmas máglyát gyújtanak a város főterén. A feldíszített lovaskocsik, traktorok és más járgányok az emberek között közlekednek. Az eseményen az Anka bál keretében sokac lány szépségversenyt is tartanak.

 

De ki az a busó és a sokac lány?

A „busók” fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás maszkot viselő alakok voltak. Szőrével kifordított rövid bundát, szalmával kitömött gatyát hordtak, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A sokac lányok pedig arcukat eltakaró sokac népviseletbe öltözött lányok.

A köznyelvben „sokácnak”, a mohácsiak körében „sokacnak” nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt a törökűzés legendájával magyarázzák. A monda szerint az őslakos sokácok a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek a török megszállás elől. Majd álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön. Azok az ijesztő maskarásoktól megrémülve elmenekültek a városból. Mindennek azonban nincs igazán történelmi alapja.

„Busók” és „sokac lányok” Mohácson (Fotó: 123rf)

Változnak az évszakok – de más az igazság

A valóság az, hogy a város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A tíz évvel később betelepült sokac népcsoport valószínűleg korábbi hazájából hozta magával a népszokást. Ez Mohácson formálódott tovább, majd nyerte el mai formáját.

A busójárás rokonságba hozható a riói és a velencei karnevállal, illetve az afrikai népek szokásaival is. A télűző/tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: a busók álarcokban, jellegzetes kellékekkel (tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal) felszerelkezve búcsúztatják a zord telet és várják a tavaszt. 

A mohácsiak legnagyobb ünnepére mindenkit szeretettel várnak, aki személyesen látogat oda, biztos, hogy különleges élményben lesz része. A részletes programról a rendezvény hivatalos honlapján lehet többet olvasni. 

Címkék: busójárás   hagyomány   hungarikum   máglya   maskara   Mohács   népszokás