Úgy érzed, hogy a szüleid túlzásba viszik az aggódást? Rendszeresen, kötelező jelleggel be kell számolnod a napodról? Hiába élsz külön, jelezned kell, mikor értél haza vagy a koliba? Túlzott részletességgel kell elmesélned, kivel és hol voltál? Ha nem veszed fel a telefont, bűntudatot keltenek benned, hogy a frászt hoztad rájuk? Ezek mind olyan viselkedési minták, amelyek szép lassan megmérgezik az életedet, hiába a jószándék vezérelte eredetileg a szüleidet. A szülői féltés ugyan egy természetes jelenség, de csak egy egészséges határig.
Gyermekük függetlenedését sokszor sértésnek vagy tisztelenségnek élik meg a szülők, így haraggal és ellenséges magatartással reagálnak rá. Vagy fenyegetésnek tekintik, ami megkérdőjelezi saját anyai, apai szerepüket.
Sokat elárul az elnevezés azokról az anyákról, apákról, akik folyton ott keringenek a gyerekük felett, hogy ellenőrizzék őket: ők a helikopterszülők. Az állandó, túlzó jelenlét a fiatal felnőttek életében már károsnak minősül. A szülő ilyenkor nem tartja tiszteletben a gyereke magánéletét, intim szféráját. Például folyamatos telefonálásokkal igyekszik függésben tartani őt, egészségtelen kötődést alakítva ki ezzel.
Forrás: Pexels
A gyerek az állandó ellenőrzések által folyamatos bizonytalanságot él meg, hiszen olyan, mintha nem stimmelne valami, különben nem kellene mindig beszámolnia. A folyamatos frusztráció miatt pedig csökken az önbizalma és az önértékelése.
Ilyenkor egyesek engedelmeskednek, mások ádáz küzdelembe kezdenek a függetlenségükért. Fontos végiggondolni, hogy valóban van oka aggódni a szülőnek? Legtöbbször ilyen mértékben teljesen alaptalan, ráadásul többet tehenek, ha inkább felkészítik a gyermeküket az életre, mintha utólag folyamatosan kérdőre vonják őt. A jelenség mögött sokszor az áll, hogy a saját nevelésükben nem bíznak eléggé, és a saját szorongásukat vetítik ki. Elképzelhető, hogy ők is ebben a mérgező mintában nőttek fel, sőt már az ő szüleik is a kontrollt látták követendő példának.
Nem az a megoldás, hogy a szüleidet hibáztatod, vagy kérdőre vonod őket. Sokkal fontosabb, hogy te magad megtanuld a helyzetet kezelni. A felismerés után a következő lépés a határok meghúzása átlátható szabályokkal. Így kicsit egészségesebb mederbe terelheted a kapcsolatot a szüleiddel. A kommunikáció normális szintje nem naponta, pláne nem a naponta többszöri beszélgetés. Ezt hibáztatás helyett énközlésekkel tudod a leghatékonyabban megtenni. Remek módszer, ha valamilyen területen kikéred a szüleid véleményét, hogy ne érezzék azt: elvesztik a szerepüket az életedben. Ezzel a kontroll iránti igényük is csökken. A határok felállítása mellett a következményeket is érdemes kilátásba helyezni, hogy ne az legyen, hogy „büntetlenül” átléphessék azokat. Ezeket következetesen be kell tartani, a kölcsönös tisztelet megtartásával.
Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban. Milyen, amikor saját magadat bántod a gondolataiddal. Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és mennyire jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.
Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.
A BGE videósorozat ötödik részének a témája: Szántó Szilvia egy kliense által engedélyezett eset bemutatása után beszél a mérgező szülői viselkedésről, és arról, hogy a szülői aggódásnak és kontrollnak melyek a nem egészséges megnyilvánulásai. Kitér arra is, mi húzódhat meg az ilyen típusú szülői viselkedés hátterében, illetve, hogyan tudod a helyzetet kezelni.
