A területen legkeresettebb intézmény a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) közel 1000, illetve a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) közel 700 elsőhelyes jelentkezővel, amelyeknek a képzéseire a területi átlaghoz képest is meglehetősen alacsony (10-20 százalék) volt a bekerülési arány. Háromszáz feletti jelentkezőszámot hozott a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU-ART). Utóbbira volt a legkönnyebb bekerülni, a jelentkezők 80 százalékát felvették.
Arányait tekintve 5 százaléknál kisebb arányban jutottak be a jelentkezők a színművész szakra: 350 elsőhelyes jelentkezőből 14-en.
A művészeti, művészetközvetítési képzés rendkívül sokrétű és színes területet ölel fel, az egyetemeken jelenleg 20 alapszak közül választhatnak a művészi vénával rendelkező fiatalok, legyen szó zene-, képző-, tánc-, vizuális művészetről vagy egyéb területről.
A képzéseken meghirdetett legnépszerűbb szak a tervezőgrafika közel 500 elsőhelyes jelentkezővel, akiknek az egyharmada került be a képzésre. A második legnépszerűbb színművész szakra 350-en jelentkeztek, közülük azonban mindössze 14 fő (kevesebb mint 5 százalék) járt sikerrel. A harmadik a sorban a 250 jelentkezőt bevonzó animáció szak, itt szintén alacsonyabb, nagyjából 30 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani.
A művészeti felsőoktatás a főiskolai-egyetemi képzés egyéb területeinél jobban támaszkodik a korábban megszerzett ismeretekre, rutinra, tapasztalatra, gyakorlatra. (Fotó: UNI)
A tervezőgrafika szakot 5 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 380-as ponthatárral. A legkönnyebben a SOE-FMK-ra (360 ponttal), a legnehezebben pedig az MOME-re (396 ponttal) lehetett bekerülni.
A színművész szakot egyedüliként hirdető SZFE-re 372 ponttal lehetett bejutni. Az animáció szakot két különböző intézményben, illetve karon hirdették meg hasonló, 380 körül mozgó ponthatárral.
Kimagasló (a többletpontok nélkül közel 400-as) pontátlagot hoztak az SZE-MUK, a DE-ZK, a MOME, az NYE és az SZTE-BBMK felvett hallgatói. A SZFE, a PTE-MIK és a MOME karaira kerültek be a legnagyobb arányban legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel.
Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.
Nemzetközi közeg szempontjából kiemelkedik az SZTE, a METU-ART és az LFZE, ahol nagyobb arányban képeznek külföldi diákokat, illetve a MOME, az MKE és a DE-ZK, ahol a tanulóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.
Kutatói tevékenység szempontjából kiemelkedő az SZTE, amely a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) elérő közleményeket produkálta a területen.
A művészeti felsőoktatás a főiskolai-egyetemi képzés egyéb területeinél jobban támaszkodik a korábban megszerzett ismeretekre, rutinra, tapasztalatra, gyakorlatra. A képzésekre jelentkezők döntő hányada tanult alap-, illetve középfokú művészeti intézmények valamelyikében.
A felsőoktatási szinten folyó művészképzés bizonyos területeken meglehetősen Budapest-központú, de azért van választék a vidéki egyetemeken és főiskolákon is. Összességében 17 felsőoktatási intézmény, illetve kar közül választhatnak az ebben az irányban gondolkodók.
A terület specialitásainak megfelelően mindegyik képzőhelyen kis létszámú, mester-tanár viszonyon alapuló képzések jellemzők egyéni fejlesztéssel, az önálló szakmai-művészeti életútra való felkészítéssel.
A művészeti felsőoktatásban jelenleg nem kevesebb mint 46-féle mesterképzést hirdetnek az egyetemek. A zeneművészeti területen például lehetőség van kórusnagy- vagy jazzénekművész-képzésre, a képzőművészeti területen kerámia-, ékszertervezőnek és fémművesnek tanulhatnak, de mesterképzéssel válhat valaki látványtervezővé, filmrendezővé, filmoperatőrré, koreográfussá vagy okleveles cirkuszművésszé is.
