Uni

Fejezd ki önmagad, és mutasd meg a tehetséged!

UNIside | 2022-09-21
A bölcsészettudomány iránt érdeklődsz? Kíváncsi vagy, hogyan alakulnak az egyetemi évek Egerben? A magas színvonalú oktatás és a történelmi múltra visszatekintő tanárképzés mellett publikációs lehetőségek, kreatívírás- és művészeti kurzusok, slam poetry estek, műhelymunkák, alkotótáborok és öntevékeny csoportok segítenek abban, hogy minél inkább ki tudd fejezni önmagad, és kibonthasd a tehetséged az Eszterházy falai között. Több mint nyolcvanféle tanárszakpár és számtalan alap-, valamint mesterképzés közül választhatsz – ismertette Pintér Márta Zsuzsanna, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karának dékánja.

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek? Miben nyilvánul meg a gyakorlatiasságra koncentrálás?

A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon alap-, mester- és osztatlan tanárképzés is folyik. Az alapképzési szakjaink között az anglisztika, a tervezőgrafika, a kommunikáció és médiatudomány, illetve a képi ábrázolás a legnépszerűbb. Ez utóbbiaknál a képzés nagyrészt a gyakorlatra épül. A Mozgóképművészeti tanszék tanárai például valamennyien aktív mozgóképművészek – rendezők, operatőrök, írók, (film)zeneszerzők. A Média és Design Intézetben is nagyon sok gyakorlati órájuk van a hallgatóknak, a kreatív vizuális gyakorlatokon megszerzett tudásukat egyéni és csoportos kiállításokon, prezentációkon mutatják be.

Az osztatlan tanárszakoknál a diákok már az első évben megjelennek az iskolákban, és az összefüggő tanítási gyakorlat előtt sok időt töltenek a tantermekben, a gyermekek között. Minden félévben van olyan gyakorlati kurzusuk, amely a pedagógusi hivatásra készíti fel őket. 

A karon van egy felsőfokú szakképzés is, a Televíziós műsorkészítő, amely elsősorban a televíziós munka gyakorlatával ismerteti meg a tanulókat.

A hallgatóknak a kar több intézetében rendszeresen lehetőségük nyílik a demonstrátori pozíció elnyerésére, amely bepillantást enged számukra az oktatói munkába és értékes gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítja a tanulmányaikat. 

Fotó: 123RF

Mennyire használják a képzés során a digitális eszközöket?

Az egyetem informatikai eszközállománya folyamatos fejlesztés alatt áll, hogy megfeleljen a korszerű oktatáshoz szükséges infrastrukturális elvárásoknak, az oktatók számára rendszeresen elérhetők a digitális oktatástámogató rendszerek használatát segítő továbbképzések. 

Az intézmény éppen a járványhelyzet előtt vett részt egy olyan nagy EFOP-pályázatban, amelynek a keretén belül 10 szakterületen (ezek között volt történelmi, magyar nyelv és irodalmi, angol és német nyelv és irodalmi, filozófia témakör) készültek digitális tananyagok, amelyeket máris használni tudtunk. Már évek óta működött az egyetemen a Moodle-rendszer, ebbe is rendszeresen töltöttek fel az oktatók tananyagokat, óravázlatokat, feladatokat a diákoknak.

A bölcsészképzéseknél az előadások megtartása nem jelentett problémát a különböző platformokon, a szemináriumokat is sikerült interaktív módon megtartani. Természetesen ez a helyzet a diákoktól is több erőfeszítést kívánt, jóval több egyéni munkát, szemináriumi dolgozatot, önálló feladatot kellett benyújtaniuk. A minőségbiztosítás érdekében a digitálisan megtartott órákat is dokumentálni kellett, rendszeresen ellenőriztük az órák jelenléti időben való megtartását, azok színvonalát, emellett fontosnak tartottuk a hallgatói visszacsatolást a távolléti oktatás ideje alatt is.

 

Az önök egyetemének, kifejezetten ennek a karnak jót tett a modellváltás? Jobb anyagi lehetőségeik vannak?

Augusztusban egy éve, hogy az egri egyházmegyéhez tartozunk, így még nincsenek jelentős tapasztalataink. Az idén január elsejétől jelentős fizetésemelésre került sor, ez mindenképpen nagy előrelépés az eddigi évek nagyon alacsony bérszínvonala után. A fejlesztési tervekben komoly infrastrukturális beruházások szerepelnek, reméljük, hogy tovább bővül a Leányka úti campus, további korszerű oktatási terekkel bővülhet az intézmény, és még jobb körülmények között működhet majd az egyetem.

 

Milyen perspektívát tudnak kínálni, mit gondol a kar képzési területeinek a jövőjéről?

A kar egyik fontos képzési területe a tanárképzés, a mi egyetemünkön több mint nyolcvanféle tanárszakpárban lehet tanulni, összekapcsolva akár a természettudományos, a bölcsész és a művészetközvetítő szakterületeket is. Ma a pedagógusi egyre inkább hiányszakma, bármilyen szakon is végeznek a diákjaink, biztosan találnak állást maguknak.

Ráadásul ezeket levelező képzésben is nyújtani tudjuk, így a már végzett pedagógusok is könnyen szerezhetnek nálunk újabb szakképzettséget. Ami a művészeti területet illeti, nagyon sok új szak indult nálunk az elmúlt években, nagy sikerrel (osztatlan grafikusművész, osztatlan festőművész szak), emellett további művészeti képzések (osztatlan képzőművész, művészeti instruktor) akkreditálására törekszünk.

A vizuális művészetek területén Magyarországon csak három intézményben vannak ilyen képzések, büszkék vagyunk rá, hogy nálunk a vadonatúj, Delta épületben napfényes műtermek várják a leendő rajztanárokat, grafikusokat, festőket.

Utóbbiak egy különálló épületben (a volt egri mezőgazdasági szakközépiskola helyén) végezhetnek önálló, inspiratív művész munkát.

 

Milyen nyári gyakorlati helyeket vagy a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani a kar?

Nagyon jelentős Erasmus-kapcsolataink vannak, így az Erasmus szakmai gyakorlatra vonatkozó pályázata minden diákunk rendelkezésére áll, bármely képzési területen találhatnak nyári szakmai gyakorlati lehetőséget az Európai Unióban. Több alapképzésünkben van előírt szakmai gyakorlat, a művészeti képzésekben pedig 1-2 hetes nyári alkotótáborokat rendezünk. A média és kommunikáció szakos hallgatók gyakorlati képzését a Nemzeti Filmintézet/Filmarchívum, az Alexandre Trauner Art Film Fesztivál, a Cine Art Stúdió és az egyetem televíziója, a Líceum TV biztosítja. Itt a tanulók megvalósíthatják a saját elképzeléseiket is. 

 

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát a diákokkal? 

Az egyetem sokkal személyre szabottabb képzést nyújt és sokkal családiasabb légkört teremt a hallgatóknak, mint a nagy egyetemek, ugyanakkor szinte ugyanazokat a szabadidős és önképzési lehetőségeket kínálja, mint azok. Minden szaknak van mentortanára, akihez bármilyen kérdéssel, kéréssel fordulhatnak a tanulók, és minden szakon változatos szakmai, illetve szórakozási lehetőségek vannak: szakestek, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, emellett szakmai fesztiválokon, konferenciákon, koncerteken is részt vehetnek a hallgatók. Rengeteg sportág közül válogathatnak (kiváló női kézilabda- és vízilabdacsapatunk is van), és nagy előnye az egyetemnek a város és a Bükk: a borfesztiváloktól a barlangászaton át a túrázásig nagyon sok jó programra van lehetőség.

A diákokat pályaválasztási és kortárs mentálhigiéniai csoport is segíti.

Külön figyelünk a tehetséggondozásra, a Roma Szakkollégium mellett a Kepes Szakkollégiumban is nagyon jó hangulatú csapatban dolgozhatnak együtt a hallgatók. A kis létszámú szakokon (a zenei képzéseken) elmélyült közös munkára van lehetőség, mindenkivel egyénileg foglalkoznak a tanárok, valamint ugyanez jellemzi a nagyobb szakokat is, mivel nálunk jellemzően 30-40 fős évfolyamokon tanulhatnak a diákok.

 

Hogyan segítik a gólyákat? 

Évek óta ott vagyok a gólyatábor programjain, és azt látom, hogy a felsőbb évesek nagyon komolyan veszik az újak segítését, a beilleszkedés megkönnyítését. Talán ennek is köszönhető, hogy a karon nagyon alacsony a lemorzsolódási arány. Az első félév az ismerkedés ideje a várossal, a tanárokkal, az új tanulási helyzettel, és erre hagyunk is időt a diákoknak. A legtöbb szakon van kötetlen ismerkedés, borkóstoló, szalonnasütés, hogy jobban megismerjék egymást és a tanáraikat. Mindig azt tanácsolom nekik, hogy lehetőleg a hétvégéket is töltsék Egerben, használják ki a kiváló könyvtárakat, a város nyújtotta kulturális lehetőségeket, szervezzenek ők is minél több közös programot. 

 

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket? Az egyetem hogyan csatornázza be a munkaerőpiaci elvárásokat a képzésekbe?

A munkaerőpiaci igényeket elsősorban a tanárképzésben tudjuk figyelemmel kísérni, igyekszünk felkészíteni a diákokat az iskolákban rájuk váró kihívásokra, akár általános, akár középiskolában helyezkednek el. Nálunk nincs duális képzés, de jó a kapcsolatunk a szakterületek piaci szereplőivel: a tervezőgrafika szakos hallgatók például már az egyetemi évek alatt bekapcsolódhatnak piaci jellegű projektekbe, pályázatokba, de ugyanezt megtehetik a média és kommunikáció alapszakos tanulók is.

A mi dákjaink már eleve jó nyelvtudással jönnek hozzánk, de ezt az egyetemen is van lehetőségük fejleszteni.

Az anglisztika és germanisztika alapszakos, illetve az angol és német tanárszakos hallgatókat anyanyelvi lektorok segítik. Általánosságban elmondható, hogy a BMK tanulóinak nagyobb az idegen nyelvi kompetenciája, mint a többi kar diákjainak.

 

A munkaerőpiaci szereplők miért alkalmazzák előszeretettel az önöknél végzett diákokat? 

A tanulóink a sokféle képzési terület miatt is nyitottak, érdeklődők, rengeteg impulzus éri őket az itt töltött évek alatt, mivel az egyetem öt karán többféle képzésbe is belelátnak, sokféle kurzust végezhetnek. De ami legalább ennyire fontos, az a képzés színvonala: az országos TDK-eredmények, a szakmai konferenciák, a doktori képzésbe bekerülő diákjaink magas száma bizonyítja, hogy nagyon jó szakmai alapokkal kerülnek ki tőlünk a végzett hallgatók. 

 

Nevezzen meg egy ön számára kedves szakot, amit a felvételizőknek ajánlana!

Természetesen a magyar tanári szak a legkedvesebb, és nemcsak azért ajánlom a leendő egyetemistáknak, hogy Egerben, nálunk végezzék el ezt a szakot, mert nagyon jó színvonalú képzésben elhivatott, lelkes tanároktól tanulhatják meg a szakmát, hanem mert lehetőséget ad saját irodalmi ambícióik megélésére, íráskészségük fejlesztésére, saját műveik publikálására.

A Kortárs Hangon című nemzetközi irodalmi pályázaton való részvétel, a kreatívírás-kurzusok, a slam poetry estek, a fiatal tanáraink által patronált öntevékeny csoportok segítenek abban, hogy minél inkább ki tudják fejezni önmagukat és kibonthassák a tehetségüket.

 

Névjegy

Pintér Márta Zsuzsanna
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem BMK dékánja

  • magyar–történelem szakon diplomázott az ELTE-n, az Irodalomtudományok Doktora fokozatot a Magyar Tudományos Akadémián 2018-ban szerezte meg.
  • Tíz éve az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 16 esztendeje dolgozik a Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékén.
  • Egerben 2011 óta tanít, 2017-től a Bölcsészettudományi Kar (később Bölcsészettudományi és Művészeti Kar) dékánja: 2021-ben másodszor választották a kar vezetőjének. 
  • Kutatási területe a régi magyar irodalom (ezen belül elsősorban a régi magyar dráma és színház), öt önálló könyve és több mint 150 tudományos publikációja jelent meg.