Tudástár

Érdekességek az érettségi vizsga 170 éves történetéből

Haiman Éva | 2023-03-04
Ha félsz az érettségitől, gondolj arra, mennyien élhették már át ezt az érzést azóta, hogy több mint 170 éve, 1851-ben kötelezővé tették Magyarországon! A te életedben ettől még egy meghatározó mérföldkő különösen, amióta nincs külön felvételi eljárás, így az érettségi ma már a fő belépő az egyetemre. De hogy jutottunk idáig?

Nem sok mindenről emlékezetes az 1851-es esztendő, de a világ számára arról biztosan, hogy november 13-án  megindult a távíró-szolgáltatás London és Párizs között. A magyar történelem lapjaira is felkerült ez az évszám mégpedig azért, mert szeptemberben először rendeztek érettségi vizsgákat Magyarországon.

 

Érettségit először Poroszországban kellett tenniük a gimnazistáknak 1788-ban, állítólag ezzel a vizsgával igyekeztek korlátozni az egyetemre jelentkezők számát.

Franciaországban 1808-ban, Angliában pedig 1838-ban hoztak hasonló rendelkezéseket, emlékezik meg róla a Wikipédia

 

A kalocsai Érseki Főgimnázium konviktusa, a Stephaneum diákjai, középen Pater Weininger Sándor a gimnázium alapító rektora. Nekik már érettségizniük kellett. (Fotó: Jezsuita Levéltár/Fortepan)

 

Az „értelmességi vizsga” lett volna az érettségi vizsga

 

Magyarországon Comenius már a 17. században felvetette egy érettségi vizsgához hasonló záróvizsga szükségességét. A „nemzetek tanítója”, az első haladó szellemiségű pedagógus akkoriban „értelmességi vizsgáról” írt.

„Tanácsos lenne tehát az, hogy a latin iskola végén nyilvános értelmességi vizsgát tartsanak az iskolák vezetői, és az ő véleményük alapján döntsék el, hogy mely ifjakat érdemes akadémiára küldeni és kiket jelöljenek más élethivatásra. Ugyancsak meg kell állapítani, hogy milyen tudományágnak, vajon teológiának, közigazgatási pályának vagy orvostudománynak szenteljék életüket, amint azt egyrészt természetes hajlamuk elárulja, vagy másrészt az egyháznak és államnak szükséglete megkívánja.”

Már ebből az idézetből kiviláglik, hogy

az érettségi nemcsak a tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba ajtót nyitó vizsga. Állami szintű, egységesítő kimeneti szabályozás is.
 

 

Az Entwurf

 

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcig, pontosabban annak leveréséig kellett azonban várni arra, hogy Magyarországon is bevezessék az érettségi vizsgát. Az akkori központosítás és németesítés jegyében a frissen kinevezett osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter, Leo Thun kiadta az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák működését szabályozó átfogó rendeletét, az Entwurfot. Ezt az ősz folyamán, nem sokkal a szabadságharc leverése után Magyarországra is kiterjesztették.

Az Entwurf vezette be az érettségi vizsgát, mint a továbbtanulásra való alkalmasság vizsgálatának eszközét. Az osztrák befolyás miatt Magyarországon ugyan tiltakoztak ellene, 1851-től azonban minden gimnáziumban kötelezővé tették az érettségi vizsgákat, amiket először az év szeptemberében tartottak.

Az akkor még hatosztályos reáliskolákban nem volt érettségi, de miután azokat nyolcosztályossá alakították, 1876-tól ott is bevezették az érettségit, vagy régies nevén a maturát. 

 

Érettségizők egy fiúiskolában 1900-ban. Akkoriban ez még szinte kizárólag a fiúk kiváltsága volt. (Fotó: Poór Zoltán dr./Fortepan)

 

Kinek kötelező volt, kinek kiváltság az érettségi vizsga

 

A lányok közül eleinte nem mindenkinek kellett érettségiznie, illetve nem akárki tehetett érettségi vizsgát. Először a kereskedelmi iskolákban vezették be, majd 1895-től magánérettségit tehettek a lányok a fiúgimnáziumokban. Ezzel vált lehetővé, hogy ők is jelentkezhessenek az orvosi és a bölcsészkarokra.

A lányok számára azután vált általánosan is elérhetővé az érettségi bizonyítvány megszerzése, hogy 1915-től beiratkozhattak a fiúgimnáziumokba. Már persze ott, ahol nem volt leánygimnázium, de így is a fiúktól elkülönítve tanultak.
  

A kötelező érettségi vizsgának voltak pozitív és negatív oldalai. Sokaknak nem tetszett, hogy a köztisztviselői törvény a köztisztviselővé válás feltételeként írta elő az érettségit. Az viszont vonzóvá tette, hogy a bizonyítvány birtokában és külön tanfolyam elvégzésével egy fiatalember tartalékos tiszti rendfokozatot tudott elérni. Ez ugyanis már a középosztályba emelte a birtokosát.

 

Változások sora

 

1919-ben a Tanácsköztársaság eltörölte az érettségi vizsgát, de ez csak rövid közjáték volt. Az őszirózsás forradalom bukása után a rendelkezés is hatályát vesztette.

Olyannyira, hogy nem sokkal később 1924-től megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése, és bármely középiskolából bármely egyetemre lehetett jelentkezni érettségivel. 

Átmeneti változást hozott a szakérettségik rendszere 1948 és 1955 között a munkás-paraszt fiataloknak indított gyorsított tanfolyamok lezárásaként. Közben, 1952-ben bevezették a felsőoktatási felvételi vizsgát, és az érettségi inkább záróvizsgává vált, amivel presztízse is csökkent.

 

Ez a kép 1972-ben készült, tíz évvel később, vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. (Fotó: Péterffy István/Fortepan)

 

1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.

Tíz évvel később, 1993-ban már ugyan elvileg az érettségi vizsga jogosított a továbbtanulásra. Az egyetemek, főiskolák azonban még további feltételekhez köthették a felvételt, és kötötték is.

Ezen azt követően változtattak csak, hogy a Nemzeti Alaptanterv 1995-ös bevezetése után kidolgozták a kétszintű érettségit. Ez 2005 óta működik, azóta az érettségi nem csak a középiskolai tanulmányokat lezáró, de – a továbbtanulni szándékozók számára – a felsőoktatásba bebocsátó vizsga is.