„A Bizottság pontosítani kíván néhány, az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos elemet” – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„A határozat értelmében az uniós költségvetés közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében történő végrehajtása során tilos új jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott jogi személyekkel. (…) Amíg az intézkedés hatályban van, nem ítélhető oda szerződés a szóban forgó szervezetek számára, és nem írható alá új, az uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalás e szervezetekkel” – szól a közlemény.
A brüsszeli szakzsargonban megfogalmazott hivatalos közleményben ezt követően jön a lényeg. Ugyanis amíg a fenti intézkedés hatályban van, addig a decemberi tanácsi „határozat által érintett magyar szervezetek továbbra is jelentkezhetnek pályázati felhívásokra és részt vehetnek a közvetlen, illetve közvetett irányítás keretében megvalósuló különféle uniós programok – például az Erasmus+ vagy a Horizont Európa – értékelési és kiválasztási eljárásaiban”.
EU-s zászlók az Európai Bizottság brüsszeli épülete (Berlaymont) előtt (Fotó: 123rf)
„Azután, hogy a tanácsi végrehajtási határozatból eredő intézkedés visszavonása megtörténik, az odaítélés időpontjában a szervezetek nem fognak ezen indokból támogatásra nem jogosultnak minősülni, és így újra lehetségessé válik jogi kötelezettségvállalást aláírni velük” – folytatódik a közlemény. Vagyis, amint visszavonják a decemberi döntést, az alapítványi fenntartású egyetemekkel alá lehet majd írni az egyes uniós programokhoz kapcsoló EU-támogatás folyósítását biztosító szerződéseket.
Az Európai Bizottság azt is egyértelművé tette a közleményben, hogy a decemberi tanácsi határozat a csereprogramokban Magyarországra érkező külföldi diákokat nem érinti. Mivel „az ilyen típusú mobilitás (»bejövő mobilitás«) a küldő országok szervezeteivel, azaz Magyarországon kívüli szervezetekkel aláírt támogatási megállapodások hatálya alá tartozik.”
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdán Brüsszelben tárgyalt az ügyben a kérdésért felelős uniós biztosokkal. A tárgyalások után lényegében ugyanezt nyilatkozta: „nem fenyegeti veszély az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa kutatási programok folytatását, folyamatosan lehet tovább jelentkezni a kiírt pályázatokra.”
Navracsics Tibor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) nemzetközi sajtótájékoztatóján a veszprémi Pannon Egyetemen 2023. január 21-én. (Fotó: Vasvári Tamás/MTI)
Navracsics Tibor egyben kiemelte: a magyar kormány tudja kezelni az Európai Bizottság aggályait az alapítványi fenntartású iskolákkal kapcsolatban. A brüsszeli testület problémaként jelölte meg azt, hogy az érintett 21 egyetem csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek, és mandátumuk határozatlan időre szól.
A miniszter ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára nem akadály ennek módosítása.
– mondta Navracsics Tibor.
„Nehéz elképzelni ennél elhibázottabb és kontraproduktívabb döntést” – írta az Európai Bizottság magyarországi Erasmus+ programokat érintő döntéséről a Corvinus rektora. Takáts Előd, valamint Mohácsi Nagy Piroska, a London School of Economics and Political Science vendégprofesszora a Project Syndicate nemzetközi véleményoldalon jelentetett meg közös cikket a témában.
Szerintük amíg a milliárd eurós infrastrukturális projekteknél felmerülhetnek jelentős korrupciós vagy összeférhetetlenségi kockázatok, addig az Erasmus+ és a Horizont Európa programok esetében nem lehet erről beszélni.
