A matematika érettségi általában nem szíve csücske az átlagos érettségizőnek. Érthető, hiszen a matekkal sokan 12 évig folyamatosan hadilábon álltak. Persze vannak, akik kirázzák a kisujjukból, de a többségnek keményen kell dolgoznia, ha a lehető legjobb százalékot szeretné elérni és minél több pontot bezsákolni e tantárgyból.
A pontokra azoknak is szüksége van, akik nem matematikával kapcsolatos szakra készülnek. Középszinten arról kell számot adniuk a vizsgázóknak, hogy képesek-e egy átlagos szintű logikai probléma megoldására, de az emelt szint már egy komolyabb kihívás. Aki erre gyakorol, az tudja, hogy komolyan kell vennie, hiszen az egyetemi matematika-tanulásra készítenek fel a megtanulandó témakörök. Akármelyik típusú érettségi vizsgára is készülsz nem árt, ha az anyag és a témakörök mellett a technikai tudnivalókkal is alaposan képben vagy.
A középszintű írásbeli vizsgán két feladatlapot kapnak a vizsgázók összesen 100 pontért. Az első megoldására 45 perc áll rendelkezésre. Ez 10-12 feladatot tartalmaz, és előfordulhatnak definíciók, feleletválasztós kérdések vagy más, egyszerűen megoldható feladattípusok. A 45 perc elteltével a feladatlapot beszedik, és azon már nem dolgozhattok többet. Az írásbeli második része 135 perces és itt már hosszabb és összetettebb feladatokat szerepelnek. A második rész A részében három feladatot kell megoldani, amelyek alkérdéseket is tartalmaznak, míg a B részében három feladat szerepel, amelyek közül kettőt kell kiválasztanod és megoldanod. Csak két feladat értékelhető, ezért egyértelműen jelezned kell, hogy melyik két feladat értékelését kéred, ha esetleg próbaképp mindhármat megoldanád. A második feladatlapon a megadott időn belül szabadon dolgozhatsz, és magad oszthatod be az idődet. Segédeszközként függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő használható.
A középszintű matematika érettségivel kapcsolatban fontos könnyebbség, hogy amennyiben a vizsgázó sikeresen teljesíti az írásbeli részt, nem kerül sor szóbelire. A szóbeli, középszinten mentőöv azoknak, akik nem érték el a kettes osztályzathoz szükséges pontszámot. Ebben az esetben a szóbeli menthet meg attól, hogy ősszel újra kelljen érettségizni. Ha szóbelire kerülne sor, érdemes tudni róla, hogy 15 perc az időtartama és a tételek általában egy definíciót, matematikai tételt vagy egy egyszerűbb feladatot tartalmaznak. A használható segédeszközök a szóbelin ugyanazok, mint az írásbelin.
A gyakorlás ereje egy gyakorlatiasabb tárgynál semmiképp sem lebecsülendő. (Fotó: Pexels)
Akárcsak a magyar érettségin, emelt szinten a matematika érettségin is nagyobb a szabadság. Bár az írásbeli vizsga szintén két részből áll, a vizsgázó egyben megkapja a feladatlapokat és szabadon dolgozhat rajtuk 240 percen keresztül, összesen 115 pontért. Az első feladatsorban négy feladatot kell megoldani. Ezek az emelt szintű követelményeket tekintve könnyebbeknek nevezhetők, és a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül többnél alkérdéseket is meg kell oldaniuk a tanulóknak. A második rész öt feladatból áll, amelyek egyenként 16 pontot érnek, és a vizsgázónak négyet kell kiválasztania. Ennek a feladatsornak az extra nehézségét az adja, hogy a feladatok a való életben előforduló helyzeteket tartalmaznak. Ezekben a vizsgázónak önállóan kell felismernie a matematikai problémát, modellt kell alkotnia, számításokat végeznie és a feltett kérdéseket az eredeti problémával kapcsolatban megválaszolnia. A feladatok összetettek, a részkérdések több témakört érintenek. A használható segédeszközök ugyanazok, mint a középszintű vizsgán.
Emelt szinten a szóbeli vizsga központilag kiadott tételsor alapján zajlik. A szóbelin az eddig említettek mellett segédeszközként egy feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár is használható, melyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. A vizsgázó húsz tételből egyet húz és a vizsga időtartama 20 perc, amelyet csak akkor szakíthat meg kérdésekkel a vizsgáztató, ha a vizsgázó elakadt, vagy rossz úton indult el. A felelet során a kihúzott témát összefüggően kell kifejteni. Pontok kaphatóak a felépítésre, a témában szereplő definíció elmondására, a témában szereplő tétel kimondására és bizonyítására, a feladat helyes megoldására, a tételhez köthető alkalmazás kifejtésére és a kommunikációs készségre. Összesen 35 pont szerezhető.
A gyakorlás ereje egy gyakorlatiasabb tárgynál semmiképp sem lebecsülendő. Nemcsak az emelt szintű vizsgára készülőknek, hanem azoknak is érdemes lehet extra órákra, fakultációra járni, akik középszintre készülnek, hogy az alapok a lehető legbiztosabb lábon álljanak. A feladatokat érdemes témakörönként átnézni, hogy rögzüljenek az egyes feladattípusok, és élesben már legalább nagy vonalakban ismerős legyen, amit látsz. A feladatok témakörönkénti áttekintéséhez meglátogathatjátok Studium Generale, a Corvinus érettségi felkészítő szervezetének az oldalát, ahol már témakörönként összegyűjtött feladatlapok várnak.
