Uni

Egyetemistát az ág is…?

Buzás Boglárka | 2022-10-21
Egyetemistaként vagy főiskolásként nagy eséllyel magad is tapasztalod, milyen sokba kerül, hogy tanulhass. Talán elgondolkoztál már azon, ha máshová születtél volna, vagy éppen az országhatárokon kívül kezded meg a tanulmányaidat, „fájdalommentesebb” lenne-e a diplomaszerzés. Utánajártunk, hogy mit mond erről a statisztika.

Miből dolgoztunk?

Az adatok az Eurostudent felmérés hetedik mintavételi időszakának eredményeiből származnak. A projekt 2018 és 2021 között zajlott, és 24 európai ország hallgatói vettek részt a kérdőívek kitöltésben, a felmérésben így helyenként a járványidőszak okozta válság hatásai is megjelennek. Az eredményeket számos tanulmány is feldolgozta, melyek hozzáférhetők az Európai Unió vonatkozó weboldalain.

Kit és mennyire húz az a bizonyos ág?

Nem meglepetés, hogy a különböző geográfiai, gazdasági és politikai helyzetű országok hallgatói eltérő mértékben érzik anyagilag megterhelőnek a hallgatói létet. A legjobb helyzetben a svájciak és a svédek vannak, több mint 60 százalékuk ugyanis egyáltalán nem érzi problémásnak az anyagi helyzetét. Ezzel szemben Törökországban 80 százaléknál is nagyobb azon hallgatók aránya, akiknek komoly vagy közepes pénzügyi nehézségeik vannak. Svájc és Svédország után financiális szempontból az Ausztriában és Portugáliában tanulók számára a legjobb a helyzet.

pénzügy

Forrás: Pixabay

Magyarország a saját megítélésük szerint a nagyon komoly nehézségekkel küzdő egyetemisták terén „hozza” az európai átlagot (25 százalék), azonban az átlagnál (28 százalék) egy kicsit magasabb a közepes nehézségekkel küzdők aránya (30 százalék). Sajnos, hazánk egyike azoknak az országoknak, ahol a hatodik és a hetedik mintavétel között, tehát az évek során nőtt a rosszabb anyagi körülmények között élő hallgatók aránya. De – bár különböző mértékben – hasonló a helyzet Csehországban, Finnországban, Hollandiában és Törökországban is.

Nehezítő tényezők

Az Erasmus- és egyéb hallgatói mobilitási programok fénykorában nem elhanyagolható, hogy egy-egy ország az egyetemisták és főiskolások számára mennyire bizonyul megfizethetőnek. Összességében elmondható, hogy a legtöbb országban a komoly anyagi gondokkal küszködők nagyobb arányban kerülnek ki bevándorló családokból, illetve a külföldi hallgatók közül, így azt mindenképp érdemes számításba venni, hogy nehezebb dolgod lesz külföldön, mint a helyi diákoknak.

Az eredményekből nyilvánvaló, hogy a legtöbb országban az is komoly pénzügyi hátráltató tényező lehet, ha valamiféle krónikus betegségben szenvedsz, fogyatékossággal élő vagy tanulási nehézségekkel küzdő ember vagy. Ők ugyanis kétszer olyan arányban számoltak be komoly anyagi terhekről, mint társaik.  

A kutatás azt is megállapította, hogy különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek a családja is pénzügyi gondokkal küzd, hiszen így kevesebb lehetőségük van gyermekeik oktatására áldozni jövedelmükből. Sokszor sajnos a tanulás melletti munkavállalás sem elegendő ahhoz, hogy a hallgatók pénzügyei kiegyensúlyozottabbak legyenek.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy szinte egyetlen országban sincs egyszerű dolga annak, aki diplomát szeretne szerezni, különösen ha nem áll mögötte (anyagilag is) támogató család.

Címkék: egyetem   Európa   felsőoktatás   pénzügy