Számos fontos európai országban az egyetemek csillagászati fűtés-költségekkel birkóznak. Többek között emiatt is történhet meg az új évben, hogy Nagy-Britannia, Spanyolország, Németország, Olaszország, Svájc, Svédország, Hollandia és Belgium mellett Magyarország is január 9-éig nem tart tanítási napokat, és egyedileg hosszabb téli tanítási szünet is előfordul – derül ki a Makronóm minapi anyagából.
Néhány országban bevett szokás volt korábban is, hogy a karácsonyi időszakot megtoldották pár nappal, például amolyan síszünetként. Ugyanakkor ma már a tehetős nyugat-európai államok némelyikében is óvatosabbak az intézmények nyitvatartása kapcsán. Ennek segítségével igyekeznek az energiafogyasztást drasztikusan visszafogni.
A francia egyetemek nemzeti szövetsége a 2022-es évre százmillió eurós, azaz mintegy 40 milliárd forintos többletköltséget becsült a francia egyetemi szektor számára, jövőre viszont már ötször ekkorát – derül ki a Makronóm minap közzétett írásából.
Az universityworldnews.com portál egy szakértői cikkben megmutatta, hogy az egyetemek Európa-szerte többszörösére emelkedő energiaszámlákkal szembesülnek. Ez a krízis pedig mind a hatóságok, mind a felsőoktatási intézmények részéről cselekvést igényel rövid és középtávon egyaránt.
Az egyetemek nagy energiafogyasztók: hatalmas, széttagolt épületekkel, helyiségekkel. Így a kapmuszokon jellemzően igen magas az energiafogyasztás, nem is szólva a kutatási tevékenységekről: laboratóriumok, adatközpontok, hasonlók okán.
A világjárvány 2 nehéz éve után az energiaválság igen kevés mozgásteret hagy most az európai egyetemeknek, hogy fel tudjanak dolgozni egy újabb nagy megrázkódtatást. Emiatt sokan olyan intézkedéseken gondolkodnak – vagy már meg is valósították azokat – mint például az épületek fűtésének csökkentése és a nyitvatartási idő csökkentése, továbbá az egyetemek téli, hosszabb zárva tartása, esetleg akár a teljes online oktatáshoz történő visszatérés.
A szakértők a francia felsőoktatás mellett a lettországi egyetemeket is példának hozzák fel, amelyek úgy döntöttek, hogy a tanulási folyamatot „felpörgetik”, és a lehető legtöbb előadást, labor-órát és kutatási tevékenységet zsúfolnak be még idén. Ráadásul a helyzet Európa-szerte gyorsan drámaivá válhat – írták.
A sorba beleillik Szlovákia legnagyobb egyeteme, a Comenius University is, amely nemrég közölte, hogy az energiaár-korlátozással kapcsolatos állami iránymutatás hiányában 2023-ban nem biztos, hogy fel tudja kapcsolni a villanyt, mivel nem is kapott ajánlatot a helyi energiaszolgáltatóktól.
Rövid távon az állami fenntartóknak tehát el kell ismerniük: az egyetemeket példátlan pénzügyi nehézségek sújtják a gáz- és villanyárak növekedése okán.
Európa számos országában szükséges a finanszírozás, akár átmeneti segélyprogramok révén is. Franciaországban 275 millió eurós (közel 112 milliárd forintos) segélyalapot jelentettek be néhány hete, ami a várakozások szerint 2023-ban enyhítheti majd az ország egyetemeinek drámai helyzetét.
E források és más megoldások azonban csak részben fedezhetik a növekvő költségeket. Miután az osztrák kormány bejelentette, hogy a következő két évre 500 millió euróval (200 milliárd forinttal) többet biztosítanak a felsőoktatás megnövekedett energiaköltségeire.
E kockázatok mérséklése érdekében a DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat) a jelenlegi téli szemeszterben a nemzetközi hallgatók számára a tantermi oktatás fontosságát hangsúlyozta. Továbbá üdvözölte, hogy a német felsőoktatási intézmények gázhiány esetén védett státuszt kapnak, így kedvezménnyel jutnak energiához.
Az egyetemek teljes vagy részleges bezárása meglehetősen rossz hatással lenne a tanulási morálra is.
Összefogás az EU-ban a fűtött egyetemekért
Az Európai Diákszövetség (European Students’ Union) nemrég indította el az Education is freezing (az Oktatás megfagy) kampányt, hogy felhívja a figyelmet a jelenlegi inflációs és energiaválság által súlyosbított diákszegénységre.
Európa-szerte az egyetemek finanszírozása egyre inkább pályázati, projektalapú programokból történik. A többletköltségek fedezése alapvető fontosságú, de ez az új projektekre szánt források csökkentésének rovására mehet. Ez történt például a közelmúltban az Osztrák Tudományos Alap esetében.
Az Erasmus+ ösztöndíjak is emelkednek a megélhetési költségek növekedése miatt.
Fontos tervezet is született mindemellett: a hallgatók 2023-as pénzügyi gondjainak kezelése okán jövőre az Erasmus+ keretében a mobilitási ösztöndíjak arányának körülbelül 12 százalékos emelését tervezik.
Az intézményi összegek azonban változatlanok maradnak – így hát a szakértők szerint további erőfeszítésekre van szükség a különböző típusú nemzetközi felsőoktatási együttműködések támogatására.
Az energiaválság 3 éven belül sokadszor teszi próbára az egyetemek ellenállóképességét. Az EU-s egyetemek eközben kulcsszerepet játszanak az ilyen válságok okainak megértésében, és a kutatás, az innováció és az oktatás révén a megoldások megtalálásában. Ezért kiemelten fontos, hogy továbbra is támogatást kapjanak Európa-szerte – állapítják meg a szakértői cikk szerzői.
