Rangsorok

Műszaki képzési terület

UNIside | 2022-09-12
Ez a cikk az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

Alapképzési szakok:

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak:

  • építészmérnöki szak

 

A műszaki képzési területen belül 26 alapképzési szakot és 1 osztatlan mesterképzést találunk. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a járműmérnöki szak (512 ezer forint) és
  • a villamosmérnöki szak (492 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatok alapján. A képzési terület iránt érdeklődők, szaktól függően, több felsőoktatási intézmény közül választhatnak, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Fotó: 123RF

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A műszaki képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 428 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése a BME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 461 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll közel 459 ezer, míg a harmadik pozíciót az ELTE foglalta el 443 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 81 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,6 hónapon belül. 88 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, és négy intézménynél (PE, PPKE, PTE, SOE) is igen magas, 90 százalék feletti ez az arány, míg az NKE-n diplomát szerző hallgatók mindegyike diplomás munkakörben helyezkedik el. 

Az alapképzésben résztvevők körülbelül 31 százaléka dönt úgy a végzést követően, hogy munka mellett folytatja tanulmányait. Ez leginkább az NKE (56 százalék), az ME (45) és a PPKE (40) diplomásaira jellemző.

 

A top 3 egyetem 

A BME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 462 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a hallgatók igen magas arányban (89 százalékban) végeznek diplomás munkát. A hallgatói létszámok tekintetében a BME a műszaki képzési terület legjelentősebb központja: a vizsgált időszakban 1834 tanuló szerzett itt diplomát.

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 459 ezer forint, és ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Igen magas arányban (72 százalékban) végeznek diplomás munkát. A végzést követően a diplomások átlagosan 1,1 hónapon belül munkába is állnak, és igen magas arányban (86 százalékban) végeznek diplomás munkát.

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 443 ezer forint, és ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások magas arányban (86 százalékban) végeznek diplomás munkát. 

 

A műszaki képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya: 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók 64 százaléka végzett szakmai és körülbelül ugyanennyi azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek. 

A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).

Címkék: átlagbér   BME   diploma   egyetem   ELTE   mérnök   munkaerőpiac   műszaki képzés   rangsor   SZE