Az anyaggyűjtés során főként a DPR, a KSH, illetve a Zyntern felméréseinek adataira támaszkodtunk a nemek helyzetének vizsgálatakor.
Már csak azért is érdemes foglalkozni a különböző képzési területek, illetve a nemek karrierkilátásaival, mert úgy tűnik, a pénz az egyik legfontosabb mozgatórugója annak, hogy valaki diplomázni akarjon. A DPR 2018-as felmérése során a kitöltők elsöprő többsége, 75,52 százaléka jelölte meg egyetemi jelentkezése egyik okaként a jobb pénzügyi kilátásokat.
A 2021–2022-es tanévre vonatkozó adatok szerint a felsőoktatásban tanulók 46 százaléka volt férfi, 54 százaléka pedig nő. Azaz egy kicsivel több a lány az előadókban, de ez az arány még nagyjából kiegyenlítettnek számít. Az viszont nagyon feltűnő, hogy az egyes képzési területek között óriási különbségek vannak a férfi és női hallgatók számában. A lányok jóval többen vannak az oktatástudományi, művészeti, humán- és társadalomtudományi és egészségügyi képzéseken. Kiegyenlítettebbnek mondhatók a jog, az agrár, a gazdasági és természettudományi képzési területek, míg elsöprően magas a fiúk aránya a műszaki és informatikai képzéseken.
Érvényesül az egyenlőség a nemek között?
Ha vetünk egy pillantást a KSH keresetekről szóló táblázataira, feltűnhet, hogy a női átlagfizetés alacsonyabb, mint a férfiaké, a szellemi munkát végzők között (a diplomás munkakörök is idetartoznak) pedig ez a különbség 30 százalék. Hogyan lehetséges, hogy a lányok enyhe túlsúlya az egyetemeken – ahova elméletileg többek között a jobb fizetés reményében jelentkezünk – nem fejeződik ki az egyenlő fizetésben?
Sok oka lehet ennek. Az előzőekben felsorolt „lányos” képzési területekről nagyobb eséllyel helyezkednek el a hallgatók a közszférában. Sokan nem is a szaknak megfelelő pozíciót választanak, így alacsonyabb fizetéssel, és akár gyengébb előmeneteli lehetőségekkel szembesülnek, mint a versenyszférában dolgozó diplomások. A legjobban továbbra is a gazdasági, az informatikai és a műszaki állások fizetnek, utóbbi két területen azonban jóval kevesebb nő vállalkozik karrierre. Problémát jelenthet az is, hogy a Zyntern felmérése szerint a lányok eleve alacsonyabb fizetést „lőnek be” maguknak, mint a fiúk, így pedig egy bértárgyalás után hátrányosabb pénzügyi helyzetből indulnak, ha felveszik őket.
