Munka

Egy speciális jogi terület: a közjegyzői munka

Haiman Éva | 2023-02-09
Kevesen ismerik Magyarországon a közjegyzőket, ezért is voltunk kíváncsiak a munkájukra, amibe Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese segítségével kaptunk betekintést.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettesével az UNI 2023 kiadvány számára készítettünk interjút.

 

Közjegyző lennél? Ezzel számolj!

 

Megkérdeztük, Máté Viktort: hogyan lehet valakiből közjegyző?

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese elmondta: minden közjegyző jogász végzettségű. „A diplomaszerzés után általában közjegyzőjelöltként kezd egy közjegyzői irodában. A szakvizsga letétele után válthat közjegyzőhelyettessé, és akkor már ugyanolyan változatos jogkörökben járhat el, mint a közjegyző. A közjegyzők száma jogszabályban meghatározott, ami jelenleg 313 fő. A megüresedett közjegyzői állásokra a megfelelő feltételek teljesítésével pályázni lehet, a pályázók közül az illetékes miniszter nevezi ki a közjegyzőt az adott álláshelyre”.

Arra is kíváncsiak voltunk, Máté Viktor kinek ajánlaná ezt az életpályamodellt. Erre úgy válaszolt, hogy

a közjegyzői szakmában rendkívül fontos a pontosság, a jogszabályok alapos ismerete. Szükség van a jog és a hivatásrend iránti elkötelezettségre. De fontos a készség és az igény arra is, hogy az állampolgárok, a cégek és a szervezetek jogi ügyeinek megoldását segítse. Az idegen nyelvek ismerete pedig egyre fontosabb, napjainkban szinte már elengedhetetlen.

 

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara több egyetemi jogi karral is szoros kapcsolatot ápol, ösztöndíjat biztosít joghallgatóknak a tanulmányi eredményük alapján. (Fotó: UNI)

 

A közjegyzők feladatai

 

Mivel foglalkoznak pontosan a közjegyzők? Meddig terjed a hatáskörük? – kérdeztük Máté Viktort.

Az elnökhelyettes elmondta: a közjegyzők a magánszemélyek, a vállalkozások és egyéb szervezetek jogi ügyeinek megoldásában működnek közre. Céljuk a viták, perek megelőzése, amit a jelmondatuk is kifejez: „Jog vita nélkül.” A közjegyzőknek több mint húsz hatáskörük van. Az okiratszerkesztéstől (például szerződések közjegyzői okiratba foglalásától) a hitelesítésen (például a másolat- vagy aláírás-hitelesítés) és az öröklési ügyeken át az egyezségi eljárásig. Ezen hatáskörök egy része az ügyvédekéhez, másik része a bíráságokéhoz hasonló. A közjegyzők nem állami alkalmazottak, gazdaságilag önállók és hatáskörükben független hatóságként járnak el, pártatlanul.

Megtudtuk azt is: van lehetőség szakmai gyakorlat teljesítésére közjegyzőknél. Erről akár az egyetemeken, akár az egyes közjegyzői irodáknál lehet érdeklődni.

„Gyakran előfordul, hogy felsőbb éves hallgatók az elméleti oktatás mellett gyakorlati tapasztalatot szereznek egy-egy közjegyzői irodában. Emellett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több egyetemi jogi karral is szoros kapcsolatot ápol, ösztöndíjat biztosít joghallgatóknak a tanulmányi eredményük alapján. Több közjegyző oktat is, jellemzően választható kurzusokat. A MOKK Adatkutató Alintézete szintén szoros szakmai, tudományos kapcsolatot ápol több jogi karral.”

 

A közjegyzőknek több mint húsz hatáskörük van. (Fotó: 123rf)

 

A teljes interjúból sok más mellett kiderül: mik azok a szempontok, amelyek alapján vonzó lehet a közjegyzői pálya a fiatalok számára. Az is, hogy milyen életpályára készülhetnek az ebben az irányban továbbtanulók. A teljes interjú az UNI 2023 kiadványban olvasható. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

 

 

 

Címkék: