„Az információfeldolgozás terén olyan technológiák válnak egyre fontosabbá, mint a kvantumszámítástechnika, vagy az agyi működést követő neuromorfikus számítástechnika. Ezek a területek általában modern nanotechnológiával készült újszerű hardvereszközökön alapulnak, de fontos szerepet kap az optika, fotonika, vagy a mikrohullámú méréstechnika is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a fejlett, XXI. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek” – hívja fel a figyelmet Halbritter András.
A BME Fizika Tanszék egyetemi tanára a 2023 szeptemberében induló új, angol nyelvű fizikus-mérnök alapszak felelőse, melyet innovatív iparágak szakemberigényére reagálva, ipari partnerekkel együttműködve indít a BME.
Az innovatív iparágak igényeit szolgálja majd ki az angol nyelvű fizikus-mérnök alapszak (Fotó: BME)
„Az élénk versenynek köszönhetően óriási igény van a munkaerőpiacon olyan kutató-fejlesztők iránt, akik ismerik az ezeket a területeket megalapozó technológiákat. Hallgatóink már tanulmányaik alatt olyan ipari partnerekkel együttműködve dolgozhatnak fejlesztéseken, mint a Bosch és a Semilab„– mutat rá Halbritter András.
A McKinsey 2023-as tanulmánya szerint globálisan a vállalatok 50 százalékánál már valamilyen funkciót mesterséges intelligencia (AI) lát el. 2024-re a felhasználói kommunikáció több, mint fele lesz részben vagy egészben AI-vezérelt. Az új generációs adatfeldolgozás lehetővé teszi az AI-alapú szolgáltatások egyre szélesebb elterjedését. Emellett radikálisan felgyorsítja az innovatív műszaki fejlesztéseket.
„A kvantuminformációs technológiák fejlődése nagy áttöréseket ígér, amelyek forradalmasítják egyebek közt a kommunikációs hálózatokat, az orvostudományt, és a gépi tanulást is. Ezért erre a területre az utóbbi években nagyon sok erőforrás koncentrálódott” – emelte ki Asbóth János, a BME TTK Elméleti Fizika Tanszék docense.
A kvantumtechnológia nagy mértékben épít a mára szinte minden területen felbukkanó nanotechnológiára, illetve optikára, mikrohullámú technológiára és a félvezetőtechnikára. Az orvosi „lab on chip” technológiák vagy a szenzorikai alkalmazások mellett nanotechnológia szükséges azoknak a szupravezető nano-áramköröknek a létrehozásához is, melyre a már fejlesztési céllal hozzáférhető Google vagy IBM kvantumszámítógépek épülnek.
A BME fontosnak tartja, hogy a fejlett, 21. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek (Fotó: BME)
„Hallgatóink a nanotechnológia elsajátítása mellett a kvantuminformatika elméletével is alaposan megismerkedhetnek. Például programokat futtatva az IBM ingyenesen elérhető kvantumszámítógépein.
– hangsúlyozza Halbritter András.
A nukleáris technológiák az űrkutatástól kezdve az élelmiszerek tartósításáig számos terület újításait meghatározzák. A technológia egyre szélesebb alkalmazási lehetőségeivel párhuzamosan ezen a területen is nő a képzett szakemberek iránti igény.
„A nukleáris technológiák mellett azonban Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a jelenleg félvezető technológiára építő napelemek, valamint a „zöld” energiatárolás kérdései. A félvezető-technológia meghatározó a mai energiatakarékos fényforrásokban is csakúgy, mint a környezetünkben található érzékelőkben, és hangsúlyos a képzéseinkben is” – emelte ki Halbritter András.
A BME tavaly novemberben jelentette be az új, angol nyelvű fizikus-mérnök képzés elindítását, amelyre a többi, idén szeptemberben induló felsőoktatási képzéshez hasonlóan a felvételi eljárás keretében február 15-ig lehet jelentkezni.
Az új szak elindításáról szóló közleményében a Műegyetem több olyan nagyvállalatot (Bosch, Semilab, 77 Elektronika, Femtonics, Furukawa Electric, Magnetec, Paks II) is megnevezett, ahol a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket.
