Csak 2021-ben 6,6 milliárd dollárt (2600 milliárd forintot) költött a világ blokklánc-alapú fejlesztésekre, az előrejelzések szerint pedig ez az összeg 2024-re megduplázódhat. (Csak a tavalyi ágazati költés annyi, amennyiből minden egyes, 10 év feletti magyarnak egy-egy vadonatúj iPhone-t lehetne venni!)
A blokklánc az egyik legmeghatározóbb technológiává lépett elő a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás mögött, globálisan immár közel 40 millió felhasználóval.
„Elképesztő növekedést jósolnak tehát a blokklánc-megoldások piacán, a kérdés csak az, mely területek kerülhetnek fókuszba 2023-ban” – teszi fel a kérdést Gönczy Gábor, a Stylers Group vezetője.
Szerinte sok-sok példa mutat rá, hogy szinte minden területen hasznát vehetjük a blokklánc nyújtotta előnyöknek: gyakorlatilag ott, ahol több fél együttműködésére van szükség, illetőleg az ügyletek résztvevői a technológia segítségével győződhetnek meg arról, hogy adataik, értékeik, pénzügyeik nem sérülnek. Ez pedig egyre fontosabb lesz, ahogyan halad előre a digitalizáció sőt, biztonsággal kijelenthetjük, hogy a blokklánc nélkül a jövőnk szinte elképzelhetetlen – húzza alá Gönczy Gábor.
Olvasd el mindenképpen a bitcoin cikkünk első, „alapozó” részét!
Ne feledd továbbá a bitcoin kisokosunk második részét sem, amelyben felhívjuk a figyelmed arra, hogy ne keverjük össze a blokklánc-megoldásokat és az ezekre épülő kriptopénzeket.
A harmadik részben arról olvashatsz, vajon van-e értéke a bitcoin mögötti technológiának, a bitcoinnak és sok ezer társának? Jelenleg van ázsiója a piacon (ha harmadára esett is a bitcoin ára bő fél év alatt), de vajon létezik-e belső, valódi értéke? Ha igen, akkor mi adja, mi képviselheti azt?
Minden, amit a bitcoin kapcsán tudni érdemes: mi az értéke? – harmadik rész
Mennyit érhet valójában a bitcoin? (Olvasd el a negyedik cikkünket!)
Amit a bitcoin kapcsán tudni érdemes: mennyit érhet pontosan? – negyedik rész
Az energiakrízis miatt egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, mennyire fenntartható ebben a helyzetben az óriási energiaigényű számítási kapacitások biztosítása. Miközben valóban egyes országok éves fogyasztását emészti fel például a bitcoin bányászata, kevesen tudják, hogy ez az ágazat a kifejezetten zöldek közé tartozik: jelenleg az energiafelhasználásuk mintegy 57 százalékát megújulók fedezik. Ez pedig a kedvező szinergiák (például a szél- és szélerőművek időszakos túltermelése) miatt a jövőben valószínűleg csak tovább erősödik.
Az NFT-k (Non-Fungible Tokens, azaz nem helyettesíthető tokenek) lehetővé teszik egy-egy értéktartó eszköz tulajdonjogának kétség nélküli biztosítását. A megoldás gyakorlatilag letarolta a művészeti ágakat, és nagyon úgy tűnik, újabb területeket hódít meg. A legnagyobb zenészek jelentetik meg dalaikat NFT-formátumban, ahogy prémium italgyártók is használják a technológiát, sőt olyan márkák, mint a Nike és a Dolce & Gabbana is NFT-ket kapcsolnak legújabb kollekcióikhoz – és várhatóan tovább terjed az őrület, amely egyben óriási üzlet is.
Ahogy egyre több hétköznapi tevékenységünk kerül át az online térbe, felmerül a kérdés: hogyan hitelesíthetünk hivatalos dokumentumokat, rendelkezhetünk egészségügyi adatainkkal, vagy éppen intézhetünk olyan közügyeket biztonságosan, amelyeket korábban csak a hivatalokban volt lehetőségünk. Számos országban már most is a blokklánc a digitális személyazonosság kulcsa, hiszen ez az a technológia, mely kétséget kizáróan szavatolja, hogy nem tudnak illetéktelenek belenyúlni hivatalos ügyeinkbe, vagy hozzáférni privát adatainkhoz.
A koronavírus-járvány egyik fontos hozadéka a világszintű oltási kampány volt, és úgy tűnik, ez a jelenség hosszabb távon is velünk marad. Az oltóanyagok elosztása komoly logisztikai kihívást jelent, ugyanakkor számos sajnálatos példa akadt a vakcinák hamisítására is. Az előbbiekben részletezett előnyök miatt a blokklánc-technológia kifejezetten alkalmas az oltóanyagok útjának követésére, illetve annak biztosítására, hogy mindenkihez a valódi védelmet nyújtó vakcinák juthassanak el.
Az olcsó és rendkívül rugalmas felhőalapú megoldások a blokklánc-technológia területén is egyre népszerűbbek: miközben a fejlesztők gyorsan és könnyedén készíthetnek és tárolhatnak blokklánc-alkalmazásokat és okosszerződéseket, a cégek bérköltséget takaríthatnak meg, mivel a hálózatfejlesztést nem házon belül kell végezni. Ezzel lényegesen nagyobb erőforrásokat fordíthatnak termékoptimalizálásra, a felhőszolgáltatótól pedig hatékony és agilisan reagáló infrastruktúrát kapnak.
A nyitókép forrása: Pixabay
