Az első és máig a legismertebb antibiotikumot, a penicillint 1928-ban fedezte fel Alexander Fleming. Ennek a gyógyszernek köszönhető, hogy ma már sokkal kevesebben halnak meg bakteriális fertőzésekben, mint 100 éve.
A penicillinről sokáig azt hitték, hogy csak a baktériumok sejtfalának felépítését akadályozza. Kiderült pár éve, hogy a működésbe hoz egy olyan mechanizmust, amelynek során a baktériumok ciklikusan, újra és újra felépítik a működésképtelen falat, majd elbontják azt, mindaddig, amíg erőforrásaik teljesen kimerülnek, és elpusztulnak.
Az antibiotikumok hatásmechanizmusa nem tesz különbséget a hasznos és a betegséget okozó baktériumok között, és kiirtják az emésztőrendszerünkben található jótékony bélflórát is, gyengítve ezzel az immunrendszerünket.
Az antibiotikumok elterjedése azonban egy jóval nagyobb veszélyt is rejt magában: az antibiotikumoknak ellenálló, úgy nevezett rezisztens, sőt a csaknem kiirthatatlan multirezisztens baktériumok kialakulását.
Miközben egyre több antibiotikumot szedünk, a baktériumok egyre kevésbé érzékenyek rájuk. (Forrás: Unsplash)
Miközben egyre több antibiotikumot szedünk, a baktériumok egyre kevésbé érzékenyek rájuk. A legrosszabb forgatókönyv szerint az emberiségnek nemsokára kiirthatatlan szuperbaktériumokkal kell szembenéznie. Ha ez megtörténik, veszélybe kerülhet nemcsak a szervátültetés vagy a kemoterápia, de egy egyszerű sebfertőzésbe is könnyen belehalhatunk, ezért az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése mindannyiunk felelőssége.
Mi történik az antibiotikumok hatására a szervezetben? Mik azok a rezisztens baktériumok pontosan? A Semmelweis Egyetem animációs filmjéből ezekre a kérdésekre részletesebben is választ kaphatsz.
