Az agrár-felsőoktatás alap- és osztatlan képzései a múlt tanévben több mint 2300 elsőhelyes jelentkezőt vonzottak, a felvettek aránya meghaladja a 80 százalékot, ami csaknem 2000 hallgatót jelent. A terület legkeresettebb intézménye a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) ezer fő feletti elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a nagy része be is került a választott képzésekre. A gólyák mintegy harmada a Debreceni Egyetemen (DE-MÉK) kezdi meg a tanulmányait, a nagyobb képzőhelyek közé tartozik még az Állatorvostudományi Egyetem (ATE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Soproni Egyetem (SOE-EMK).
Az agrár-felsőoktatásban jelenleg 14 szak közül lehet választani, az olyan hagyományos képzésektől kezdve, amilyen a szőlész-borász mérnök vagy a kertészmérnök, olyan új vagy viszonylag új szakokig, amilyen az agrár- és üzleti digitalizáció vagy a természetvédelmi mérnök szak.
Egy aranyos kutyus az állatorvos vizsgálóasztalán (Fotó: Pixabay)
Állatorvosokat Magyarországon egyetlen helyen, az ATE-n képeznek, így a legnehezebb dolguk egyértelműen azoknak volt, akik a legnépszerűbb szakra, az állatorvosira szerettek volna bekerülni. Ez a csaknem 500 elsőhelyes jelentkező harmadának sikerült csupán. A második és harmadik legnépszerűbb szak szinte fej fej mellett a mezőgazdasági mérnöki és élelmiszermérnöki volt 150 fő körüli elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a nagy része (85, illetve 100 százalék) be is került ezekre a képzésekre.
Az állatorvosi képzés közel 430-as bekerülési ponthatárával ezúttal is kiemelkedett a területen hirdetett többi képzés közül. A mezőgazdasági mérnöki és az élelmiszermérnöki szakot hirdető valamennyi intézményben a ponthatár alig haladta meg a 280 pontot, a legmagasabb ponthatárok mindkét szak esetén az SZE-MÉK-en voltak.
Az Állatorvostudományi Egyetem állatorvosi képzésére felvettek kiemelkedően teljesítettek mind a hozott pontátlag, mind a legalább egy tárgyból emelt szinten jeles érettségit szerzők arányát tekintve. Többletpontok szempontjából az SZE-MÉK hallgatói teljesítettek a legjobban.
Az Állatorvostudományi Egyetem a nemzetközi közeg szempontjából is kiemelkedik a területen, ugyanis a diákok több mint 60 százaléka külföldi, de ez az arány az SZTE-MGK-n is jelentős. Említésre méltó még a PTE-TTK, ahol a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányad vesz részt külföldi részképzésben.
Kutatói termelékenység szempontjából az SZTE és a DE karai emelkednek ki, a területen a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) pedig az OE-AMK produkálta.
Az agráralapképzésen végzettek 45 százaléka tanul tovább valamelyik mesterszakon. Ezekből jelenleg 17-féle választható, mint a vadgazdamérnöki, a növényorvosmérnöki vagy az élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnöki szak.
Az élelmiszermérnök szak végzősei elsősorban mérnökként, minőségbiztosítási szakemberként vagy élelmiszeripari szakértőként helyezkednek el. A mezőgazdasági mérnök szak egykori tanulói mezőgazdászként, vállalkozóként, esetleg agrármérnökként dolgoznak. Az állatorvosi szakon végzettek döntően állatorvosként, klinikai vagy hatósági állatorvosként helyezkedtek el.
Világszerte, így Magyarországon is az agrárszektor egyik legnagyobb kihívása a generációváltás. Ahhoz, hogy az utánpótlás biztosítása sikeres és eredményes legyen idehaza, a közép- és felsőfokú képzést is modernizálni kellett, illetve kell.
A hazai agrár-felsőoktatás jelentős és fontos átalakuláson ment keresztül azzal, hogy 2021 februárjában létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány fenntartásában működő intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társasága, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE így nem csupán egy oktatási intézmény, hanem az ágazat tudományos, gyakorlati és innovációs központjává is válik.
Az élelmiszergazdaságban a 21. században világszerte nagyobb változások zajlottak le, mint az azt megelőző száz évben, pedig a 20. század a mezőgazdaság fejlődésének az egyik legintenzívebb időszaka volt. A korábban öt-hat esztendő alatt elévülő tudás ma egyik napról a másikra elavulttá válhat. Ez nagyon gyors alkalmazkodást igényel, amihez a felsőoktatás piacán is igazodni kell.
Jelentős kihívás a robbanásszerű műszaki-technikai fejlődés, amelynek fő mozgatórugója az informatika, ezen belül az agrárinformatika és a digitalizáció. Az ágazatok között e téren lépéselőnyben van a növénytermesztés, ahol a precíziós gazdálkodás egyre szélesebb körben terjed el. A gazdálkodást támogató ismeretek nélkül már nem lehet hatékony, versenyképes az élelmiszer-alapanyagok előállítása, ezért is nagyon fontos ezeknek az ismereteknek a megjelenése a modern agrárképzésben.
2000 fő – Ennyien kezdhették meg tanulmányaikat 2021 őszén az agrár felsőoktatásban.
Az agrárképzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.
